Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

A vasútállomás északi részével szemben található régi református temető és sírkőkert. A műemlék temető egyes részeit a Nemzeti Panteon részévé nyilvánították.

Cím: 6400 Kiskunhalas, Kárpát utca























A műemlék temető bemutatása:

A temető értékei a síremlékek, a szép képzőművészeti alkotások, a sírfeliratok gazdagsága, és a város nagyjainak sírjai: kiskun kapitányok, főbírák, tisztségviselők, 48-as katonák, polgármesterek, református lelkészek, a Magyar Tudományos Akadémia tagjai, írók, a református gimnázium tanárai.

Az egész terület temető (a sírjellel megjelölt helyeken hamvak is vannak). A 12. tábla középső része kegyeleti emlékhely (csak az elhunytak emlékének megőrzésére szolgáló emlékmű, sírkő maradt fenn), ezt a részt nevezik református sírkőkertnek.

A temető nagyon fontos értékei a 12. tábla a református sírkőkerttel és a 43. tábla a Baky-kriptával. A röviden mondva református sírkőkertnek nevezhetõ kegyeleti emlékhely területét 1988-ban alakították ki, a felszámolt temetőből származó 98 darab 19. századi sírkőből. A Baky-kripta kimagaslik a körülötte megmaradt festői, 1800-1900 közötti sírjelek közül. A Baky-kripta a temető legszebb sírboltja. Neogótikus formában épült az 1800-as év végén, 1894-ben temették bele az első elhunytat. Az épület indiai jeleket, formákat hordoz. Falazata sárga téglából (keramit) készült. Egy magasított dombon áll, amelyre lépcsőn lehet feljutni. Az építmény egy üres termet tartalmaz faragott, díszes ajtóval lezárva, felül kör alakú világító ablakokkal. A felső épületet kb. 0,5 méter magas kovácsoltvas kerítés veszi körül. Alul helyezkedik el a sírkamra, melynek bejárata a keleti oldal földszintjén nyílik, szintén díszes kovácsoltvas ajtón keresztül.

A legnagyobb területet - az elköltözés, kihalás miatt - gazdátlan, műemléksírok jelentik.

Az ősi erdőtemető jelentős faállományával természetes levegőszűrője a mellette lévő vasút zaj és légszennyezésének.

A kiskunhalasi református öreg temető valóban beszédes őre a halasi, a kun települések és Magyarország történetének. Nemzeti kincs.

Térkép:


Története:

1778-ban a városon kívül, attól keletre lévő dombos területen jelölték ki az újabb temetkezési helyet a reformátusok részére. Helyét körülárkolták és fákkal ültették be. Területe nagyjából téglalap alakú volt. Eredetileg 6700 négyszögöl volt.

A kiskunhalasi öreg temetőbe 1778. március 19-én temették az első halottat.

A temetőt 1801-ben bővítették. Hosszabbik oldala kelet-nyugat irányú, a rövidebb észak-dél irányú. Korábban délről a Vásártér, Fasor utca, ma Kossuth utca, nyugatról üres tér, ma Hősök ligete, északról a Kötönyi út, ma Kárpát utcák határolták. A temető keleti oldala a mai vasúttól keletre volt. Területének nagysága: 48 kataszteri hold 900 négyszögöl, kb. 28 hektár. A későbbiekben a területét utakkal táblákra osztották, majd az idõk folyamán többször csökkentették 1880 és 1975 között.

1880-ban, mikor a MÁV állomás épületét és az északról bevezető sínpályát építették, a temető keleti részéből vettek erre igénybe egy részt. 1882-ben a kisajátításkor 7 hold 955 négyszögölért fizetett a város kártérítést. Ez a területcsökkentés nem érintette fájdalmasan a lakosságot, mert ide akkor még nem temettek.

1912-ben Silling Ede polgármester az „A+2994-es helyrajzi szám" területrészen a temetést megtiltotta, beteltség miatt. Ekkor már 134 éve temetnek ide.

Ezt követően, 22 év múltán, 1934-ben a jeltelen és gondozatlan sírokat felszámolták, kiürítették. A maradványokat a temető keleti végén, a jelenlegi 73. számú táblában közös sírba helyezték. A sír ma is látható, emlékkővel jelölve. A megjelölt és gondozott sírok helyükön maradtak. A kiürített területre gyümölcsfákat ültettek. Ezek gondozását a rajta lévő terméssel együtt, ellenszolgáltalás nélkül, egyházi alkalmazásban állóknak, főként tanároknak adták használatra. 1948-tól Ván Benjamin református lelkipásztor, valamint a presbitérium határozata alapján ismét elkezdtek ide temetni.

A Kossuth utcát a MÁV állomástól a Hősök ligetéig északról a református temető határolta. Az 1947. augusztus 3-án kelt 10704/47 számú határozatával a Délpestvármegyei Földhivatal kisajátított a Kossuth utcával párhozamosan a temetőből egy csíkot, házhelyek részére. Így és ott alakult ki a Kossuth utcai villasor.

1950-ben a Földhivatal 1302/95-os határozatával a nyugati, a Hősök ligete felőli oldalból sajátítottak ki területet, két társasház építése céljából. Később itt építették fel a városi víztornyot. Ezt 1963. augusztus 20-án adták át. Ezzel megszűnt a temető bejárata, mely körülbelül ott volt, ahol a felépített lakások déli vége van. Itt állott a „halottbúcsúztató", közismert nevén az „oratórium." Az új bejáratot a lakások északi végén, a mai víztorony mellet alakították ki. Itt helyezték el az „oratóriumot" is. A köréje ültetett fák ma is mutatják helyét. Ebben az időben építették a benzinkutat a temetőhöz tartozó terület északnyugati sarkán. Ezen a területen kb. 1 katasztrális holdon állt a temetőcsősz háza.

1972. július 31-én kelt 417-2/1972 számú határozatával a Kiskunhalasi Városi Tanács Végrehajtó Bizottság Igazgatási Osztálya értesítette a református egyházat újabb temetői terület kisajátításáról, „magánerőből történő társasházépítés céljára". Az érintett terület 7 katasztrális hold, 813 négyszögöl volt. Ezen eljárás ellen is felemelte tiltakozó szavát az egyház és a lakosság. E területen is folyamatos temetkezés volt.

A Kiskunhalasi Református temetőben 1975. június 12-én még temettek, június 30-án lezárták, novemberben már exhumáltak.

Az Országos Műemléki Felügyelőség 12971. számú határozatával 1979. augusztus 21-én a megmaradt temető teljes területét műemlékileg védetté nyilvánította, a benne található értékek megóvása céljából. Indoklás: „Tekintettel arra, hogy az érintett építmény építészeti, történeti, régészeti, képzőművészeti, iparművészeti, néprajzi szempontból jelentős és hatásosabb védelme megkívánja."

A Nemzeti Kegyeleti Bizottság 2001. július 4-én a Nemzeti Sírkert részévé minősítette a temetőt.

---