Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

Cím: 6400 Kiskunhalas, Kopolyai út, 6218 hrsz.

A temető tulajdonosa:
Református Egyházközség, Kiskunhalas, Hősök tere 2., tel.: (77)/421-123.

A temető üzemeltetője 2000. március 1-től a Kegyelet Kft.

Nyitva tartás:

- Március 1-től november 10-ig: reggel 8 órától este 20 óráig.
- November 11-től február 28-ig: reggel 8 órától du. 16 óráig

Térkép:


Története:

Az 1910-es év közepén a régi református temetőben egyre kevesebb volt a hely a temetkezésekre. Kezdett betelni a temető. 1912-ben Silling Ede polgármester lezáratta a temető egy részét. Ebben az időben fel sem merül a gondolata, hogy a sírokat meg lehet bolygatni (exhumálni), hisz az örökre jár. Erre csak 1934-ben került sor, ekkor is névtelen, gondozatlan sírokra, eltemetéstől számított 100-150 év múltán. Új temető megnyitására volt szükség. Ezt szorgalmazták a város nyugati felén lakó reformátusok is. Gondot jelentett a temető helyének kijelölése. Jellemezhetnénk a helyzetet úgy is, hogy a település észak-déli irányú „szigeten" alakult ki, a várost minden irányból, mocsaras vízivilág vette körül. Keletre az 1882-ben épült vasút is korlátozta a terjeszkedést. A nyugati oldalon, az Öregszőlőkben lehetett kevésbé lakott, száraz területet találni, amely alkalmas volt temető céljára.

A református egyház mindezeket figyelembe véve 1918-ban vásárolt itt területet temetőnek. Az új temető a keceli és a jánoshalmi út elágazásához közel található, a jánoshalmi út mentén. A tervezett református temető helyrajzi száma: 6721, területe 49.516 m². Egész területét utakkal, fasorokkal táblákra osztották. Ezt úgy alakították ki, hogy a sírok elhelyezése kövesse a régi hagyományt, kelet-nyugati irányú legyen. Az elhunytak fejjel nyugatra, arccal „nyári napkeletre" nézzenek. Az első halottat 1918-ban temették ide. Ettől kezdve folyamatosan működik ez a temető, úgyhogy közben váltakozóan az öreg temetőbe is temettek. A temetőben ekkor még nem volt ravatalozó, mert a gyászszertartást háznál tartották. A sírnál csak rövid búcsúztatót mondtak. 1950-től elrendelik, hogy a temetőben kell ravatalozni. A temető szomszédságában volt dr. Halász Darabos Sándor rendőrbíró kicsiny szőlője, közepén egy nyári lakkal. Ezt használták ravatalozónak. 2000-ben bővítették a temetőt, a régi és az új terület új helyrajzi számot kapott: 6218. Területének nagysága: 58.012 m². A vásárolt területen 2001 decemberére új ravatalozót építettek fel, amelyet Garay András és Tóth Péter építészmérnökök terveztek. Elsőként dr. Vilonya Balázst, a város volt főjegyzőjét temették innen. Az új ravatalozót 2002. január 20-án avatták fel.


Az 1960-as évek végén a Bibó család hamvait áthelyezték az új temetőbe. A Bibó család sírboltja az öreg temető északi oldalán volt, a mostani 32. tábla észak-nyugati sarkán (most üres terület). Az ottani sírbolt bontását azzal indokolták, hogy az előtte lévő úton csatornát építenek. A család koporsóit a kialakított sírkertben földbe temették az új temető 8. táblájába. A barátosi Bibó család Háromszékből települt át 1720-ban. A város életében jelentős szerepet töltöttek be. Ebben a sírboltban nyugszanak: Bibó István a város főbírája 1822-1824-ig, a református egyház főgondnoka. Bibó Károly (1802-1870) Halas város első aljegyzője, a nádori ítélőtábla bírája, kiskun kerület kapitánya. Fia, Bibó György (1830-1913), 1848-as huszárfőhadnagy, később a város rendőrkapitánya. Bibó István (1833-1910) tábla-, majd kúriai bíró. Bibó István (1877-1935) miniszteri tanácsos, Szegeden az egyetemi könyvtár igazgatója. Bibó Dezső (1872-?) kormányfőtanácsos. Az itt nyugvó családból származik Bibó István (1911-1977) egyetemi tanár, társadalomtudós, politikus, 1956-os miniszter (a budapesti Óbudai temetőben nyugszik).

1975-ben ide szállították a régi temetőből exhumáltakat. Az áttelepítettek közül jelentősebb személyek síremlékei, sírjai: a temető bejáratától jobbra (északra) található a Kolozsváry-Kiss család síremléke, amely a temető legnagyobb sírköve. (1. tábla) Obeliszk formájú mauthauseni márvány, a Dunán szállították Bajáig, onnan ökrösszekérrel fuvarozták Halasra. A sírkőre csak két név van bevésve: Kolosváry István (1799-1874) és Gál Mária (1820-1887). A sírkertben még 11 személy nyugszik. Jelentősebbek: Kolosváry István (1799-1891) 1855-ben Halas leggazdagabb polgára. Kolosváry-Kiss István (1847-1916) jogász, 1880-ban kapott engedélyt a Kiss név viselésére. Megalapította a halasi „Függetlenségi és '48-as pártot". 1892-től 1901-ig Halas és a párt országgyűlési képviselője. Dr. Kolozsváry-Kiss István (1874-1928) polgármester, 1918-ban a Kun Nemzeti Tanács egyik alapítója, 1920-1922-ig a nemzetgyűlés képviselője.
Közös sírkertben nyugszanak (8. tábla): dr. Kathona Mihály (1892-1959) 1940-tõl 1944-ig Kiskunhalas polgármestere; dr. Németh János (1877-1965) kúriai táblabíró, református presbiter; dr. Szekér Károly (1869-1946) bíró; dr. Babó Imre (1891-1931) ügyvéd. Külön sírkertekben (13. tábla): Gál Lajos (1829-1909) 1848-as mérnökfőhadnagy, a halasi kuruc szobor egyik létrehozója, gimnáziumi tanár; Zseni Móric (1827-1903) ügyvéd, földbirtokos; Zseni József (1860-1931) vármegyei aljegyző, a halasi csipke létrehozója, számos nemzeti és hazafias egyesület tagja. Fúró Kornélia síremléke, törtoszlop tetején angyalt ábrázoló síremlék (síelés közben vesztette életét Svájcban).



A temető működését szabályozó rendtartást 1998. február 15-én hagyta jóvá a presbitérium. A városi képviselő-testület 1998. március 30-án tartott ülésén 80/1998 kth. szám alatt fogadta el. Az 1999. évi XLIII. törvény alapján Kiskunhalas Önkormányzata a Református Egyházközséggel Kegyeleti Közszolgálati szerződést kötött 2001. január 13-án a köztemetés ellátására. A temetőtulajdonos egyházközség 2000. február 1-jétől számított 15 évre ingyenes használatra átadja az önkormányzatnak az Új Református temetőt. A sírhelyek kijelölése az egyházközség feladata, az érte járó díj őt illeti. Az önkormányzat temetőüzemeltetési feladatait külső vállalkozás bevonásával - Kegyelet Kft. - végezteti. A szerződés 2015. február 1-jével jár le.

---