Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

Zsidó temető.

Cím: 6400 Kiskunhalas, Rezeda utca

Térkép:


Története:

Kiskunhalasra a 18. század közepén telepedtek be az első zsidó családok A zsidók beköltözését követte a temetkezés szükségessége. A ma is meglévő izraelita temető az első katolikus temetőtől, a kálváriától délre került kialakításra. Ez a katolikus temető 1769-ben jött létre, s 1797-re telt be. Halas 1784. évi katonai térképén még csak a négyszögletes alaprajzú katolikus temető szerepelt, de az izraelita nem.

Valószínűleg a halasi zsidók letelepedése körüli 1795-1797. évi huzavonát követően a 19. század elején jött létre a kiskunhalasi izraelita temető. A legújabb kutatások eredményeként tudjuk, hogy Halason a temetés kegyes cselekedetét szervező Chevra Kadisa (Szent Egylet) 1826 óta működik. Ekkor már bizonyára létezett a halasi izraelita temető. A máig megmaradt temetési anyakönyveket a Kiskunhalasi Izraelita Hitközség megalakulásától, 1851-től vezetik.

Kiskunhalas 1864-ben készült térképén és 1879-es kataszteri térképén már jelezték az izraelita temetőt.

Napjainkig szinte változatlan a területe 3570 m². Változás csupán annyi történt, hogy a 19. század végén a temető bejáratához megépült a temetőcsősz háza és a ravatalozó.

Az alsóvárosi izraelita temetőben szépen gondozott, párhuzamos sírsorokba rendezett, kelet felé néző sírokat láthatunk. Mindegyik síron kőből készült sírjel található. A temetőt egy szélesebb és két keskenyebb észak-dél irányú út osztja részekre. A temető északi, észak-nyugati területének jellemzői a tekintélyt sugárzó 19. századi vörös mészkő sírkövek és a 19. század végi, 20. századi fekete márvány síremlékek. A temető nyugati és dél-nyugati részén egyenletes összhatású 19. századi és 19-20. századi sírkövek figyelhetők meg. A korábbi sírkövek alacsonyak, a későbbiek egyre magasabbak. A halasi zsidó sírkövek többségénél a felső rész félköríves. A 19. század közepétől tömegesen gyártották a sírkőfaragók ezeket a vörös mészkőből készült egyszerű, illetve klasszikus formájú, általában egy méter körüli magasságú sírköveket. Léteznek az ókori római sírköveket utánzó timpanonos, tetejük két sarkán akroterionnal díszített vörös mészkő síremlékek a 19. század közepe és második fele időszakából.

A 19. század közepén és második felében a halasi izraelita sírkövekre héber felirat került. A 19. század és a 20. század fordulójának időszakától egyre gyakoribbak, majd általánossá válnak a magyar nyelvű sírfeliratok. Ekkor már a magas, szép, fekete márvány obeliszkek és sírkövek, esetleg a gránit síremlékek, majd a műkő sírkövek a jellemzők.

A II. világháború során 1944-ben 8 ismeretlen szovjet katonát temettek el a temető keleti kerítése mellé az első sorba. 1945 után több családi sírkőre felvésették hozzátartozóik a holocaust áldozatainak neveit.

A temető néhány jeles halottjának felsorolása: Grósz Móric (1830-1889) tanító, Dr. Hofmeister Juda (1858-1917) városi főügyész, Práger Ferenc (1863-1920) nyomdász, lapkiadó, Grósz Adolf (1861-kb.1940) bankigazgató, Schwarcz Mihály (1862-1935) hitközségi elnök, Weisz Ignác (1868-1946) hitközségi elnök, Ádám Dávid (1867-1947) borkereskedő, dr. Bálint (Weisz) Imre (1899-1947) orvos, Rácz János (1884-1953) gyógyszerész, dr. Donáth István (1913-1961) ügyvéd, Grósz Ferenc (1900-1962) városi főmérnök, Dr. Steiner Ignác (1886-1966) főorvos, Grósz Lajos (1891-1985) gyógyszerész, Szekulesz István (1906-1985) Chevra Kadisa elnök, hitközségi elnök, dr. Bencze (Bergl) György (1922-1998) egyetemi tanár, Reinhold Sándor (1918-1998) hitközségi elnök.

---