Őrangyal temető (Új temető) - Csorna 

 Zsidó temető - Csorna  

Csorna (9300) (4/4)

A Szent Antal temető közel két hektáron fekszik, 2295 sírhelye, 76 urnaoszlopa van.

A temető gyakorlatilag betelt, ám bezárása nem indokolt. Lehetőség van ugyanis rátemetésre, a lejárt sírhelyek újraértékesítésére, új urnahelyek kialakítására.

• április 1-jétől május 31-éig 07.00-19.00
• június 1-jétől augusztus 31-éig 07.00-21.00
• szeptember 1-jétől október 31-éig 07.00-19.00
• november 1-jétől március 31-éig 07.30-17.00 óráig.

A nagyközség első temetője az 1790-ben leégett Szent Ilona templom vélelmezett helyének közelében, a jelenlegi Jézus Szíve plébánia körül lehetett. Az egyre nagyobbodó település központi helye azonban nem bizonyult megfelelőnek és elégségesnek, ezért a mai Szent Antal temetőt nyitották meg. A 18. század végén már ott temetkeztek, máig fennmaradt a temetőkápolna mellett álló ódon feszület, kőbe vésett írása szerint "Ezen képet csináltotta két részrül Csorna mezőváros 1799".

A település lélekszáma 1880-ban már öt és félezret számlál, a temető területe kevésnek bizonyul. A századfordulón a község északi részén jókora részt hasítanak ki a községi mezőségből. Itt létesült az Őrangyal-, köznevén új temető. A Szent Antal temető a gazdasági élet fellendülésével, mindinkább beékelődik a község fejlődésébe, útját állja a terjeszkedésnek.

Ezeket a gondolatokat terjesztette elő az egyházközségi képviselőtestület 1940 tavaszi ülésén dr. Kokas Lajos, a helyi kórház igazgatója, egészségügyi főtanácsos. Nézete szerint, ahogyan az elődök megváltoztatták addigi temetőjük helyét, a "Szent Antal temetőt is az élet szolgálatába kell állítani".

A nagy felháborodást és tiltakozást kiváltó érvelése nem jelentett kevesebbet, mint a temető megszüntetését. Javaslata szerint a mintegy öt kat. holdnyi területen harminc darab 160 négyszögöles házhely beépítésére lenne mód.

A község lakossága azonban ellenállt. Népszavazás kiírása nélkül is ragaszkodott régi temetőjéhez, okos érveléssel rámutattak, hogy a temető közelében lévő téglagyár a további területi fejlesztést amúgy sem tenné lehetővé, de még ha betelne is a temető, maradjon meg kegyeleti helyként. Így történt.

A kápolna építéstörténete feltáratlan. Felszentelésére, vagy megáldására nincs adatunk. A közelmúltban megújított neogótikus épület érdekessége a bejáratot övező dúsan tagozott párkány alatti 2-2 herma. Szárnyasoltára ugyancsak neogótikus, középütt Páduai Szent Antal, szélről Szent Péter és Szent Pál szobra.

A temető egyik nevezetessége a csornai csatában (1849. június 13) elesett honvédek és Franz von Wyss osztrák tábornok sírjele.

Ritkaságnak számít az 1919-es kommün ellen szervezkedő csornai- és környékbeli, Szamuely Tibor parancsára kivégzett civil lakosai emlékére 1925-ben emelt síremlék, amelyet 1957-ben súlyosan megrongáltak, 1992-ben helyreállítottak. A szentmargitbányai kőből készült keretbe foglalt, márványba faragott, az áldozatokat és a hóhért élethűen ábrázolt jelenetet 1948-tól vakolt téglából emelt falazat takarta. Az emlékművet Albert Andor győri szobrászművész tervezte és faragta. A kivégzetteket Isten angyala védi jobbjával, és őket a mennyországba vezérli. A kerub lábánál Németh Lajos fekszik, akit agyonlövése előtt súlyosan bántalmaztak. A dombormű jobb oldalán látható az önkéntes hóhér, Marton Vencel Guno 26 éves, katolikus artista képmása, amint hurkot formál az akasztófa-kötélből. Az áldozatok: Akóts Gyula gőzmalom tulajdonos, Laffer Lajos vaskereskedő, Tarcsai István gazdálkodó, ifj. Németh Gyula farádi gazdálkodó, Glaser Ferenc földszigeti földbérlő, Pozsgai Bálint rábacsanaki gazdálkodó, Takács Ferenc tartalékos hadnagy, volt szeminarista.