Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

Cím: 1222 Budapest, Temető u. 2.

Megközelíthető:
Az 58-as, a 250-es és 250E autóbuszokkal.

Térkép:


Jelenleg Dél-Buda egyetlen temetkezőhelye. Értékes, szép kriptáival és öreg fáival napjainkra védendő területté vált. A temető több jeles személy nyughelye. A mai temetőbe - 1804 áprilisi felszentelését követően - temetkeznek a promontor-budafoki polgárok. Utolsó bővítésére az 1930-as években került sor. További bővítés nem lehetséges, a temetőt körülölelte a terjeszkedő nagyváros.

A temető bejárata:


Nyitvatartás:

• Január, február hónapokban: 7.30-tól 17.00 óráig
• Március hónapban: 7.00-tól 17.30 óráig
• Április hónapban: 7.00-tól 19.00 óráig
• Május, június, július hónapokban: 7.00-tól 20.00 óráig
• Augusztus hónapban: 7.00-tól 19.00 óráig
• Szeptember hónapban: 7.00-tól 18.00 óráig
• Október hónapban: 7.00-tól 17.00 óráig
• November, december hónapokban: 7.30-tól 17.00 óráig

Az ügyfélfogadás helyszíne és időtartama:

1222 Budapest, Temető u. 12.

• hétfő, kedd, csütörtök, pénteki napokon: 7.30-15.30 óráig
• szerdán: 7.30-17.00 óráig

Tulajdonos:

Budapest Főváros Önkormányzata

Üzemeltető:

Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.

1222. Bp. XXII., Temető u. 12.
Tel.: 06 1 424-6650

Felvételi Iroda:
Tel: 06 1 424-6652
Fax: 06 1 424-6653
Iroda: 06 1 424-6654

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
Hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Temetés megrendelés: hétfőtől péntekig: 8.00-14.00-ig,
Felvilágosítás: hétfőtől péntekig: 8.00-15.30-ig
Újraváltás, sírgondozás a temető irodán: H,K,Cs,P: 8.00-14.00-ig
Információ, főkönyvi kivonat: K,Sz,Cs,P: 8.00-15.00-ig, hétfőn:8.00-16.30-ig
Pénztár, információ: K,Sz,Cs,P: 7.30-tól 15.30 óráig, hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:

Gépkocsival a behajtás nem engedélyezett.

Vonatkozó rendelet:

58/2000. (X. 26.) Főv. Kgy. rendelet a köztemetőkről és a temetkezés rendjéről

Története:

A több mint 250 éves múltra visszatekintő település Budafok (Promontor) első temetője valamikor az 1720-as évek elején létesült. Helye a mai Péter-Pál kápolna melletti keskeny kis terület volt. (Stáció utca-Kálváriahegy utca közötti terület) ahol kezdetben évente 3-4 temetés lehetett. Első lakói a helyi kővájók, és az új hont foglaló német telepesek közül kerültek ki. Promontor település lassú lélekszám-gyarapodásának köszönhetően ez a viszonylag kis terület 1789-re telt be. (E temető végleges felszámolása századunk elején történt meg.)

Megteltét követően az uradalmi tiszttartóság a Duna partján jelölte ki a következő sírkertet, melyet az akkori promontori plébános, Genszky Gellért, 1798 márciusában szentelt fel. Ez sem bizonyult hosszú életűnek, hiszen a Duna gyakori áradásai sokszor lehetetlenné tették a temető látogatását és magát a temetést is.

Miután az elöljáróság nem akart intézkedni, ezért a község lakói a település határán túl 300.- Ft-ért megvásároltak egy használaton kívüli szőlőt, a mai Árpád utcai iskola és bölcsőde helyén. A szőlőt kiirtották és élő sövénnyel körbekerítették. Az 1803. évi újabb Duna áradást követően az elöljáróság számára is nyilvánvalóvá vált, hogy ők temetésre használhatatlan helyet választottak. Így a község által megvásárolt területet Genszky Gellért 1804 áprilisában felszentelte és ettől fogva ide temetkeztek a promontor-budafoki polgárok.

Időközben a település felnőtt a hegyre, utolérte a temetőt, melynek bővítése újra szükségesség vált. Éppen ezért a községi vezetés újabb tartalék területet vásárolt. Ez már a mai temető része, az un. Öregtemető. A község lélekszámának gyors gyarapodása következtében az 1870-es évek végére megtelt az Árpád utcai temető.

Közben az új temetőben kripták épültek és díszes obeliszkek zárták le az építményeket. Az első hivatalos temetés 1887-ben történt meg, a Falkner család kriptájába. A kripta helye ma is meg van, de időközben átalakították.

A mai budafoki temető un. Öregtemetői része csupa kriptából állt. A szegényebbek számára, kik nem tudták megfizetni a sírboltépítési költségeket, a mai ravatalozó vonalától északra biztosítottak területet. Ezzel a temető tovább bővült. Még az 1930-as években Budafok városa újabb területrészt vásárolt az akkori Kinizsi utcán túl. Ez az 1950-es majd hatvanas évek első felében még különálló területrész mára egybeépült a temetővel és a közte lévő útszakasz is annak területévé vált. Ez volt az utolsó bővítés és ezzel a kör lezárult, hiszen a temetőt körülölelte a terjeszkedő nagyváros.

A mai ravatalozót az 1920-as évek végén építették Bathó Lajos tervei szerint. (Ő volt a budafoki Városháza tervezője is.) Kezdetben a felekezetek külön-külön temetkeztek, ez a szokás az 1950-es évektől megszűnt, kivéve az élőfasorral elkerített izraelita temetőrészt.

Miután a környéken található kisebb temetőket az 1970-es években lezárták, ez maradt Dél-Buda egyetlen temetkezőhelye. A budafoki sírkert, különösen a 20-as parcella környéke értékes, szép kriptáival és öreg fáival napjainkra védendő területté vált.

Kuriózumokat és titkokat is rejt. Ebből néhány érdekesség: a budafoki öregtemető egyik kriptájában nyugszik jeltelenül Simon Lajos, a Gárdonyi Géza Csillaga Irodalmi Társaság elnök alapítója, Gárdonyi Géza barátja. Ugyancsak e temető adott nyughelyet Dáni Gézának a Nagytétényi Kastélymúzeum első igazgatójának. (A sírt az elmúlt években miután nem voltak örökösök felszámolták.) Az igazi titok vajon hol rejtőznek Törley József a híres budafoki pezsgőgyáros hamvai? A műemlék Törley mauzóleum, mely egykor porait rejtette, az 1950-es évek második felében vandál pusztítást szenvedett. Az altemplomban lévő szarkofágból a csontokat kiszórták és a rokonok értesítése nélkül, a budafoki temetőbe szállították, majd elhantolták. Hogy hová? Nem tudja senki.

Itt lelt végső nyughelyre Térey Pál (1831-1883) honvéd huszárőrnagy, tudományos szakíró, lovag Czermann József (1853-1935) Budafok község bírája, aki sokat tett a magyar nyelv ügyéért, Mihalik Sándor (1869-1940) Budafok első helytörténésze, Záborszky Nándor (1883-1952) aki Budafok várossá válásakor 1926-ban a település első polgármesterévé választottak, Francois Lajos (1859-1921) és Francois Cézár (1869-1950), akik a Törley pezsgőgyárból kiválva 1886-ban megalapították a Francois pezsgőgyárat. Itt talált végső nyugalmat Vén Emil (1902-1984) impresszionista festőművész is, aki a Képzőművészeti Főiskola tanára is volt. Itt lelt végső nyughelyre Dr Tóth Gábor (1920-2003), az Eötvös József Collegium igazgatója, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem tanára, Tétény-Promontor helytörténetének kutatója (III. parcella, 3. sor, 1. sír).

A budafoki temető napjainkra lassan betelik. Megőrizni kötelességünk a múlt e darabját, hisz sokszor ékesen beszél településünkről, egykor itt élt őseinkről, városunk hírességeiről.

---