Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

Cím: 6728 Szeged, Bajai út - Fonógyári út

Térkép:


Leírás:

A szegedi izraelita sírkert 1831-ben jött létre a mai Moszkvai körút és Kálvária sugárút sarkán. 1868-ban telepítették át a Fonógyári útra, a belvárosi temető mellé. Kék kapuján belépve, a gondnoki épület mellett egy edényben kövek és kavicsok fogadják a látogatót. - Izraelben kövekkel fedték be a sírokat, így védekezve a sírrablók ellen - meséli Nagy István főgondnok. Az ide látogatók gyakran virág helyett is köveket hoznak, ezeket teszik a nyughelyekre. A férfiak csakis kipában, a nők kendőben léphetnek be.

A közel 56 ezer négyzetméteren több mint 5300 sírhely található, a legrégebbiek kétszáz évesek. Ma már csak 4-5 temetést rendeznek évente. Számos olyan személyiség nyugszik itt, aki rengeteget tett Szeged árvíz utáni magára találásáért. Négy kiemelten jelentős sír van a temetőben, a két Löwé, Kulinyi Zsigmond történészé és Heller Ödön festőművészé.

Mellettük nevezetes még Pick Márk sírja vagy Rózsa Izsó egykori hitközségi elnök fehér márványból készült nyughelye. Közülük az egyik legpompásabb Löw Lipót egykori főrabbi görög oszloprendes sírja. A panteonos építményen még ereszcsatorna is van. Pár lépésre fiának, a „földkerekség legtudósabb rabbijának", Löw Immánuelnek a sírboltja fekszik. Ide rendszeresen érkeznek zarándokok, akár Új-Zélandról is. Egy öregúr, aki ismerte őt még gyermekként, csak azért jött Szegedre Óceániából, hogy lássa nyughelyét.

Nagyon kevés sírt látogatnak egyébként, a legtöbb elhanyagolt. Nincs, aki gondozza, a hozzátartozók gyakran más kontinenseken élnek, vagy maguk is meghaltak már. A városból mintegy százan járnak rendszeresen a közel hatszáz fős izraelita közösségből. Halottak napján viszont kétszáz felett van a látogatók száma. Nincs könnyű dolguk, a monumentális síremlékeket, rozsdás ajtajú kriptákat benőtte a sűrű növényzet, néhol csak vékony csapásokon lehet közlekedni. Pedig a futónövények alatt akad olyan márvány síremlék is, amelyet a ma Ausztráliában élő hozzátartozók kétemeletes, belvárosi lakásuk árából emeltek. Gergely Mórnak, a „jó doktornak" pedig hálás gyógykezeltjei állítottak mementót.

Egyes sírokon csillagot tesznek a születés, gyűrűt a házasság és mákgubót a halál időpontja mellé.

A temető fölé impozáns épület magasodik. A ravatalozó, amelyet cinteremnek neveznek, egyidős az új zsinagógával, Baumhorn Lipót műve. Alagsorában H alakú kriptarendszer terül el. Ide 1994-ben tudtak utoljára lejönni, a belvíz miatt, amely tavaly a temetkezést is lehetetlenné tette. Ez azért okozott problémát, mert a zsidó vallás nem engedélyezi a hamvasztást.

Az épülettől nem messze található az első világháborúban elesettek nyughelye és a holokauszt-emlékmű. Utóbbit „szappanos sírnak" is nevezik, mert a megrongált tórák és kegytárgyak mellett egy olyan szappant is elástak ide, amely haláltáborokban elpusztított zsidókból készült. Márványtábla emlékezik az 1944-ben a szegedi téglagyárba összeterelt zsidókra is, ők végelgyengülésben, betegségben hunytak el vagy öngyilkosok lettek. Tömegsírjukat véletlenül, egy temetés előkészítése során fedezték fel. Egy-két éves gyermekek nevei is olvashatók azon a monumentumon, amely az őrjöngés időszakában, 1945. április 15-én legyilkolt 99 zsidó embernek állít emléket. Az egyedüli túlélő, Brück Adolf emelte úgy, hogy mindenét pénzzé tette érte.
A zsidók, mielőtt kilépnek a temetőből, rituális kézmosást végeznek, mivel a temetést tisztátalan szertartásnak tekintik. Végül fognak egy fűcsomót, vagy valamilyen zöld növényt, és a válluk felett hátradobják, így véve búcsút hitsorsosaik földi emlékhelyétől.



Forrás: delmagyar.hu

---