Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

Az Ön hirdetésének a helye! ceg kukac Acenter.hu

Cím: 1086 Budapest, Fiumei út 16.

Megközelíthető:
24-es, 28-as, 37-es villamossal.

Térkép:


A Fiumei úti Sírkert (Kerepesi temető) Magyarország egyik legrégibb összefüggően megmaradt sírkertje. Egész Európában az egyik legteljesebb „Nemzeti Pantheon", ahol történelmünk és kultúránk nagy alakjai: politikusok, művészek, tudósok nyugszanak. A temető hatalmas, 56 hektáros területen fekszik.

Fekvése:

A sírkert az egykori Kerepesi országút (a mai Kerepesi út nyomvonala) közelében, Budapest VIII. kerületében található, a Fiumei út 16. szám alatt. Nyugatról a Fiumei út, délről a Salgótarjáni út, keletről az Asztalos Sándor utca, északról pedig a 2007-ben átadott Arena Plaza határolja. Területe 56 hektár, ebből 25 hektár parkosított. A sírkert bejárata a Fiumei út mentén található, mértani középpontja pedig Antall József sírhelye közelében van. Megközelíthető a 24-es, 28-as és 37-es villamosokkal.

Részei:

• Magyar Nemzeti Pantheon
• Munkásmozgalmi Pantheon
• az 1848-49-es szabadságharcok sírkertje
• Magyar Tudományos Akadémia sírkertje
• Művészparcellák
• az 1956-os forradalom és szabadságharc hőseinek sírkertje

A Budapesti temetők nyitvatartása:

• január, február 7:30 - 17:00
• március 7:00 - 17:30
• április 7:00 - 19:00
• május, június, július 7:00 - 20:00
• augusztus 7:00 - 19:00
• szeptember 7:00 - 18:00
• október 7:00 - 17:00
• november, december 7:30 - 17:00

A Halottak napi nyitvatartási időt minden évben egyedileg szabályozzák és közzéteszik a temetői hirdetőtáblákon és a sajtóban.

 

Tulajdonos: Budapesti Temetkezési Intézet Zrt.

Cím: 1086. Bp. VIII., Fiumei út 16
Tel.: 06 1 323-5231, 06 1 323-5203, 06 1 323-5229
Fax: 06 1 323-5105

Felvételi iroda:
Tel.: 06 1 323-5126
Tel./Fax: 06 1 323-5183

Ügyintézés időtartama:
A megjelölt időpontokban nyílik lehetősége a különböző temetkezési szolgáltatások megrendelésére (hagyományos koporsós és urnás temetés, hamvak szórása, sírhelyváltás és sírhelyhosszabbítás ill. sírgondozási munkák, kegyeleti kellékek és virágkötészeti termékek megrendelése) egyéni igények alapján.
Kedden, szerdán, csütörtökön és pénteken: 7.30-tól 15.30 óráig,
hétfőn: 7.30-tól 17.00-óráig

Gépkocsi behajtási rend a temetőlátogatók részére:

A temetőbe gépkocsival be lehet hajtani, azonban kerékpárral a sírkert egész területén tilos közlekedni.

Története:

A Fiumei úti Sírkert (Kerepesi temető) Magyarország egyik legrégibb összefüggően megmaradt sírkertje. Egész Európában az egyik legteljesebb „Nemzeti Pantheon", ahol történelmünk és kultúránk nagy alakjai: politikusok, művészek, tudósok nyugszanak. A temető hatalmas, 56 hektáros területen fekszik.

A reformkorban Pest és Buda területén számos kisebb temető működött. Az 1840-es évekre ezek nemcsak beteltek, hanem akadályozták is a települések terjeszkedését. 1847-ben Pest város tanácsa nagy területű köztemető létesítését határozta el a település határain kívül, az úgynevezett „Kerepesi földeken".

Az első temetésekre csak az 1848/49-es szabadságharc után került sor. Kezdetben főleg módos pesti polgárcsaládok temetkező helye volt. Köztemetői feladatkörét megőrizve, a múlt század későbbi évtizedeire a Kerepesi temető egyre inkább „dísztemetővé" is vált: a magyar nemzet kiemelkedő személyiségei, politikusok, írók, művészek, tudósok kaptak itt díszsírhelyet.

„Nemzeti Pantheon" létesítésének szükségességét már gróf Széchenyi István fölvetette 1841-ben írt Kelet népe című munkájában. Az „üdvleldét" ő valahol a budai hegyekben képzelte el - végül is a Kerepesi temető kezdett ilyen szerepet betölteni temetkezőhellyé átalakulni.

1855-ben Vörösmarty Mihály volt az első jeles személyiség, akit itt helyeztek nyugalomra. Temetése egyúttal a Bach-rendszer elleni néma tiltakozás is volt. A továbbiakban a magyarság legnagyobbjai találtak végső nyughelyre e temetőben - nevüket temetősétánk megfelelő helyén soroljuk fel. ( Néhányan a XIX. századból, akiket hiába keresünk itt: Csokonai Vitéz Mihály Debrecenben, Kölcsey Ferenc Szatmárcsekén, Széchenyi István Nagycenken. Madách Imre a szlovákiai Alsósztregován vannak eltemetve. Erdély nagyjai Kolozsvárott, a Házsongárdi temetőben nyugszanak. )

1886-ban a Kerepesi temető tehermentesítésére megnyitották a rákoskeresztúri Újköztemetőt. Budán 1894-ben létesült a Farkasréti temető. Ezzel a Kerepesi temető „dísztemető" jellege még inkább előtérbe került.

A pesti és budai belterületi temetők felszámolásával számos neves személyiség végül a Kerepesi temetőben nyert végleges nyughelyet. Kisfaludy Károly hamvait például a mai Lehet tér helyén lévő Váci úti temetőből, Petőfi Sándor szülei a szomszédos Józsefvárosi temetőből, az 1848-49-es honvédek pedig a budai Gesztenyéskert helyén működött Németvölgyi temetőből kerültek ide. A „magyarjakobinusok" maradványait a Tabáni temető felszámolásakor találták meg, majd hozták át a Kerepesi temetőbe.

1867 és 1919 között épültek fel a nagy mauzóleumok ( Ganz, Batthyány, Deák utoljára Kossuth sírépítménye ), az Árkádsor és a ravatalozó. Századunk első felében folytatódott a díszsírhelyek adományozása. 1928-ban létesítették a Művészparcellát - a „múzeumi" parcella lényegében ma is az 1930-as évekbeli állapotot tükrözi.

A II. világháború követő évtizedekben a Kerepesi temető némiképpen átalakult. Központi területét parkosították, a köztemetői jelleg háttérbe szorult. 1959-re elkészült a Munkásmozgalmi Pantheon és több munkásmozgalmi parcellát nyitottak. 1989-ben itt helyezték nyugalomra Kádár Jánost is. A kulturális élet kiválóságai a Farkasréti temetőben kaptak díszsírhelyet.

1990 után ismét számos változás történt. Rendezték és parkosították az 1956-os szabadságharcosok parcelláját. 1993-ban Antall József miniszterelnököt a Deák mauzóleum közelében helyezték örök nyugalomra. 1994-ben megindultak a köztemetések a 42-es parcella hant nélküli sírkertjében, majd a 26-os parcella új sírboltjaiban. Ezt követően a „Fiumei" délies karakterű sírparkja is megkezdte működését.

Ma a Kerepesi temető kettős feladatot lát el. Egyfelől Nemzeti Sírkertként őrzi a magyar múlt hagyományait, kimagasló alakjainak emlékét. Művészi értékei révén Európa legnagyobb szabadtéri szoborparkja, védett zöldfelületekkel, gazdag botanikai állománnyal. - Másrészt pedig újra működő exkluzív köztemető, újszerűen kialakított, esztétikusan parkosított környezetben.

A Fiumei úti Sírkert részletes története a www.nemzetisirkert.hu oldalon olvasható.

Ravatalozó:

A főbejárat közelében lévő kápolna 1857-ben készült el a gyászszertartások elvégzése céljából. A temető ravatalozóját 1880-ban építették Máltás Hugó tervei alapján, a mai IV-es kapu vonalában. A halottasház akkor csak egy ravatalozó- és egy boncteremből állt. Abban az időben a temetőkben boncolásokat is végeztek. A halottasház mai méretű kiépítésére az 1890-es években került sor. A ravatalozó átalakítására az 1950-es évek végén kezdődött. A közéleti kiválóságok temetésére reprezentatív ravatalozót is építettek. A több mint 200 négyzetméteres ravatalozó régi hármas tagozódása megmaradt, melyre a megmaradt boltívek is utalnak. Belülről lambériával borították a falakat, a régi, íves tagozódásokat szürke kőlapokkal fedték le. A 2000. évtől a ravatalozó új színt és formát kapott. Királykék drapériával elegáns, tágas, több száz fő részvételére alkalmas ravatalozót alakítottak ki. Évente már csaknem 800 alkalommal veszik igénybe az exkluzív ravatalozót a gyászoló hozzátartozók. A nagy belső terjedelemre való tekintettel, bármely szertartásnak megfelelően átalakítható. Szónoki pódium és 70 ülőhely áll rendelkezésre. A ravatalozóból közvetlenül nyílik a halotthűtő, a stúdió szoba és a búcsúztatók részére a várakozó terem. A temetést követő fogadásokra, un. halotti tor rendezésére igénybe vehető a tárgyaló terem és a hozzá tartózó konyhai és egyéb mellékhelyiségek.


 

---