Izraelita temető - Szent Imre herceg út 95 - Jászberény  

Jászberény (5100) (5/5)

Fehértói temető

Cím: Jászberény, 5100, Október 23.-a utca 4 (Borsóhalmi út)

A (régi nevén) fehértói temető 1661-ben nyitotta meg kapuját, 1831-ben és 1875-ben nagyobbították a területét. A temetőben 1400 négyzetméter védett temető kertet alakítottak ki a Városvédő és Szépítő Egyesület tagjai. Itt található Bortsik Márton jászkapitány, Sipos Orbán múzeumalapító, Muhoray András nádori elnök, Gyuka József főtisztelendő, Kőszegi Menyhért főjegyző, itt nyugszanak az egykori görög kereskedők családtagai is. A temető kertjében szív alakú vörösmárvány sírjelek, egyszerű fakeresztek, öntöttvas keresztek is találhatóak.

Létesítésének időpontjáról egymástól eltérő dátumok találhatók. A legismertebb Fodor Ferenc : A Jászság életrajza című könyve, amelyben a temetők megnyitását tévesen , a temetőkben lévő kőkereszteken látható dátumokkal azonosította. Miután a Fehértói temetőben 1661-ben állított kőkeresztet talált, a temető megnyitásának időpontját ekkora tette. Szerencsére megvannak a tanács korabeli jegyzőkönyvei , ezek ismereteiben tudjuk, hogy a tanács 1760. június 14-i ülésén , mint feladatot rögzítette:

„ A népnek sokasítására temetőnek a városon kívül létestése". Azt, hogy valamikor a temetőhely kijelölése megtörtént, bizonyítja az 1761. április 10-i tanácsülés jegyzőkönyvének 5. pontja.

E szerint „Determináltatott, hogy az oh Temetőben való kő kereszt a külső ujj Temetőben hordattassanak, és temettessenek."Az 1661-ben létesített kőkereszt 1761 óta áll új helyén a Fehértói temetőben.

Jászberény katolikus hívei halottakat ősidők óta a templomok körüli temetőkben helyezték örök nyugalomra. Ezidőtájt a Zagyván túli úgynevezett Túláti temető is lakott területen volt. (E temetőhelyre épült később az Erzsébet kórház.)

A temetők telítettsége szükségessé tette, közegészségügyileg pedig indokolt volt a temetőt a lakott területtől távolabbra helyezni. A Fehértói temető azonban létesítésekor a Feir-tó, illetve Szék-tó partján, nagyon távol volt a város szélétől. S ahogy a korabeli dokumentumok tanúsítják , a kezdeti időszakban emiatt az odatemetkezés nem volt problémamentes.

1766-ban tartott „canonica visitátió"(ellenőrző vizsgálat) összefoglaló jelentése tapasztalati részében olvashatjuk: „ A katholikusoknak itten három temetőjük van, melyek a templomtúl elvannak választva, kettő már meg van telve, a harmadik a nem régiben lett kijelölve! Fallal van körülvéve, eléggé tágas, de mivel nagyon távol van, különben esős időben igen kellemetlen a hozzáférhetőség nehézsége miatt."

A jelentés pontokba szedett feladatai között találjuk az új temető nyitására vonatkozó javaslatot:"Negyedszer :mivel a jelenlegi temető nagyon távol van és esős, meg sáros időben allig, hogy hozzáférhető, törekedjék a plébános, hogy egy (vagy ha szükség úgy vonja magával) két közelebbi és a halottak kiszállítására alkalmasabb temető vágassék ki."

A tanács újabb temető nyitása helyett az 1770. évi márc. 3-i ülésén Török János prépost plébános panasza alapján tárgyalta a temetők helyzetét. A hozott határozat egyértelművé tette mit kell tenni:" a népnek megparancsoltassa, hogy az innen való városnak mindenik a Szék tói temetőbe könnyen consesus lehessen, a Nagy Mihály Úr köze meg fog töltetni és ha a túlsó városbúl pedig a Kápolnán túl valóban felhozatattik, azon túl kérni a Plébános urat, hogy olyan test is a Szék tói temetőbe vitessen mivel az nagyobb a másiknál."

A temető nyitáskori területének adatait Gyurka József plébános 1879-ben közölt „A jászberényi temetők" című írásából tudjuk meg: „AZ 1778. évi jászberényi temető összeírásban az mondatik, hogy a kelet felé lévő temető hossza 100 öl, szélessége 63 öl. szerinte 1879-ben „ E temető jelenleg Jászberény legszebb temetője."

Temető történelem forrás: IUSTA

• Cím, elérhetőség